2008. augusztus 26. (MTI)

Szeptember 6-án lesz a Magyar Charta alakuló ülése - jelentette be Daróczi Dávid kormányszóvivő kedden Budapesten újságíróknak.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Vitányi Ivánnal közösen arról tájékoztatta az MSZP-frakciót, hogy a kormányfő júliusi bejelentését követően számos köztiszteletnek örvendő személy és civil szervezet jelezte, hogy szeretne részt venni, a Demokratikus Charta hagyományaira építve, a Magyar Charta életre hívásában - közölte a szóvivő, miközben az MSZP-frakció tanácskozásán a miniszterelnök szólalt fel.

Daróczi Dávid közölte: a miniszterelnök által eredetileg megjelölt időpontban, szeptember 6-án lesz a Magyar Charta alakuló ülése. Hozzátette: a tervek szerint a Magyar Charta demonstrációt hív össze, várhatóan szeptember 20-ra.

Az MTI azon felvetésére, hogy korábban úgy volt, szeptember 6-án lesz nagygyűlés, Daróczi Dávid közölte: akkor az alakuló ülés lesz.

A melegfelvonuláson történt atrocitások után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök július 6-án jelentette be, hogy a szélsőségek, az indulatok, az intolerancia elleni jogos nemzeti önvédelmet kezdeményez a Magyar Charta formájában, s gyűlést hirdetett szeptember 6-ra.

Gyurcsány Ferenc támogatja a szándékot, hogy Magyar Demokratikus Charta néven szervezzék újjá magukat a "demokraták"; mint mondta, ebben a pártpolitika, a kormánypolitika és ő maga sem vállal közvetlen szerepet. A miniszterelnök szerdán nyilatkozott az MTI-nek.

A kormányfő természetesnek nevezte, hogy a pártok, beleértve a kormánypártok támogatóit is, akik nyugodt, demokratikus Magyarországot akarnak, részt vesznek a charta-mozgalomban. Ebben az én szerepem sem több: állampolgárként és nem miniszterelnökként vagy pártpolitikusként veszek részt benne - fogalmazott.

Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: nagyon örül annak, hogy sok neves közéleti szereplő - liberálisok, szociáldemokraták, konzervatívok - kezdett el beszélgetni civil szervezetekkel. Hozzáfűzte: az a jó, ha civil társadalmi önszerveződés a bázisa a charta-mozgalomnak.

A rendszerváltás utáni évekre utalva a miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a Demokratikus Chartának nagyon jó hagyományai vannak Magyarországon.

Gyurcsány Ferenc a kormányszóvivői tájékoztatón ehhez annyit tett hozzá, hogy a felhívást követően sok közéleti személyiség és civil szervezet kezdte az "újra összeszerveződést" és döntött úgy, hogy a Demokraktikus Charta hagyományainak folyatásaként is létrehozza a Magyar Demokratikus Chartát, egy közéleti társadalmi mozgalmat.

Mint mondta, azt javasolták, kérték, hogy először hadd tartsák meg ennek az alakuló ülését szeptember 6-án. Hozzátette: arra készülnek, hogy a demonstrációt szeptember 20-ára hívják össze.

Daróczi Dávid kormányszóvivő kedden jelentette be, hogy szeptember 6-án lesz a Magyar Demokratikus Charta alakuló ülése.

Közlése szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Vitányi Ivánnal közösen arról tájékoztatta az MSZP-frakciót, hogy a kormányfő júliusi bejelentését követően számos köztiszteletnek örvendő személy és civil szervezet jelezte, hogy szeretne részt venni, a Demokratikus Charta hagyományaira építve a Magyar Demokratikus Charta életre hívásában.

Daróczi Dávid azt mondta, a miniszterelnök által eredetileg megjelölt időpontban, szeptember 6-án lesz a Magyar Demokratikus Charta alakuló ülése. Hozzátette: a tervek szerint a Magyar Demokratikus Charta demonstrációt hív össze, várhatóan szeptember 20-ra.

A melegfelvonuláson történt atrocitások után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök július 6-án jelentette be, hogy a szélsőségek, az indulatok, az intolerancia elleni jogos nemzeti önvédelmet kezdeményez, és gyűlést hirdetett szeptember 6-ra.

A Fidesz már július 8-án jelezte, hogy nem vesz részt a kormányfő által szeptember 6-ára, az intolerancia ellen meghirdetett gyűlésen, az SZDSZ pedig csak akkor lesz jelen, ha az esemény nem pártrendezvény lesz, hanem más politikai erők is támogatják.

2008. szeptember 1. (MTI)

Számos köztiszteletben álló személy és civil szervezet csatlakozott már a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által életre hívott Magyar Chartához. Konrád György író, a Demokratikus Charta alapítója viszont nincs a támogatók között - írja a hétfői Népszabadság.

Az 1991-es Demokratikus Charta hagyományaira épülő Magyar Charta mozgalmat sok közéleti személyiség támogatja. Így Gyurcsány Ferenc mellett Bauer Tamás, Békés Pál, Debreczeni József, Heller Ágnes, Kende Péter, Moór Mariann, Pomogáts Béla, Rainer M. János, Vágó István, Vásárhelyi Mária, Vitányi Iván és a volt köztársasági elnök, Göncz Árpád is. Nincs azonban a névsorban a Demokratikus Charta emblematikus személyisége, Konrád György. A napilap értesülései szerint az író nem vesz részt a mozgalomban, ennek okáról viszont egyelőre nem tudni.

A nyár eleji melegfelvonuláson történtek miatt szeptember 6-ára hívta össze Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök az erőszak elleni demonstrációt; ezen a napon azonban csak zászlót bont a Magyar Demokratikus Charta mozgalom, a tüntetés szeptember 20-án lesz.

2008. szeptember 5. (MTI)

A szervezők csak a megalakulás napján, szombaton teszik közzé a Magyar Demokratikus Charta alapítóinak és támogatóinak névsorát. Az MTI-nek pénteken a kezdeményezők közül többen is hangsúlyozták, hogy a charta nem egy szervezet, hanem egy állásfoglalás.

Bauer Tamás, volt szabad demokrata országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: a Magyar Demokratikus Charta a csatlakozók közös állásfoglalása a magyar demokrácia védelméről. Vitányi Iván szocialista politikus ehhez annyit tett hozzá, hogy társadalmi együttműködés kialakítására törekszenek, amely nyitva áll minden demokratikusan gondolkodó ember előtt. Nem a párttagság a lényeg - jegyezte meg. Mint mondta, a Magyar Demokratikus Charta az 1991-es Demokratikus Charta hagyományaira alapozva jön létre.

Az alapítókról egyik politikus sem akart nyilatkozni, ahogyan arról sem, kik vesznek részt a szombati alakuló ünnepségen. Az MTI úgy tudja, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ott lesz ugyan, de nem szólal fel.

Sajtóinformációk szerint a Magyar Demokratikus Charta támogató között van Göncz Árpád volt köztársasági elnök, Rainer M. János történész, Debreczeni József közíró, Vágó István televíziós személyiség, valamint Vásárhelyi Mária szociológus.

Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke az MTI-nek pénteken a tervezett rendezvényről nem kívánt részleteket elárulni, mindössze annyit mondott, csatlakozni kíván az 1991-es Demokratikus Charta eszmei alapjaira épülő mozgalomhoz, és ott lesz a hétvégén a Művészetek Palotájában, ahol ismertetik a Magyar Demokratikus Charta szövegét és a csatlakozók névsorát.

A távirati iroda úgy tudja, a Magyar Demokratikus Chartához több, a liberális párthoz köthető volt politikus is csatlakozott, az aláírók között pedig konzervatív gondolkodású közszereplők is vannak.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a július elejei melegfelvonulás másnapján a szélsőségek, az indulatok, az intolerancia elleni jogos nemzeti önvédelmet kezdeményezett Magyar Charta néven. Eredetileg szeptember 6-ára gyűlést terveztek, később azonban a kormányszóvivő jelezte, aznap alakul meg a Magyar Demokratikus Charta. A demonstráció csak ezt követően, szeptember 20-án lesz.

A kormányfő erről az MTI-nek augusztusban úgy nyilatkozott: támogatja a szándékot, hogy ezen a néven szervezzék újjá magukat a "demokraták" és ebben a kormánypolitika valamint ő maga sem vállal közvetlen szerepet.

A Fidesz már a miniszterelnök júliusi bejelentése után jelezte, nem vesz részt a gyűlésen, az SZDSZ pedig azt közölte, csak akkor lesz jelen, ha az esemény nem lesz pártrendezvény.

2008. szeptember 5. (MTI)

Liberálisok, bal- és jobboldaliak számára egyaránt lesznek meglepetésnevek a támogatói névsorban - mondta a Népszabadság egyik informátora a szombaton megalakuló Magyar Demokratikus Chartáról.

A napilap pénteki száma ismerteti, hogy a pártoktól függetlennek szánt, az 1991-es Demokratikus Charta eszmei alapjaira épülő mozgalmat Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök hirdette meg a nyár eleji melegfelvonuláson történt atrocitások után, azok ellenében. A felhíváshoz azóta többen csatlakoztak már, a támogatók névsora azonban egyelőre pontosan még nem ismert. A Magyar Demokratikus Charta szövegét szombaton ismertetik, annak tartalmát a napilap információi szerint az utolsó pillanatig finomítják.

A hét végi rendezvényen, a Művészetek Palotájában jelentik be a csatlakozók névsorát, amelyen a szervezőktől kapott információk szerint jelentős a fiatal értelmiségiek száma.

Gyurcsány Ferenc is meghívott a rendezvényen, de azt nem tudni, hogy felszólal-e. A megalakulás után, szeptember 20-ára tervezik a már korábban bejelentett demonstrációt, amelyhez több civil szervezet is jelezte csatlakozását

2008. szeptember 5. (MTI)

A Fidesz azt kéri a kormánytól és az MSZP-től, hogy a Magyar Demokratikus Charta megalakulása érdekében ne áldozza fel azoknak az embereknek a biztonságát, akik a csendes többséghez tartoznak - mondta Lázár János, az ellenzéki párt parlamenti képviselője pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.

Mint kifejtette, az elmúlt hetekben "a kisebbségi kormány vergődése kapcsán ismét előkerült a hisztéria és a politikai balhé", amelynek "gerjesztése" mögött a Fidesz szerint befolyásos kormányzati tisztségviselők és vezetők állnak. Lázár János megjegyezte: ahelyett, hogy a kormány megoldaná a súlyos gazdasági és szociális válságot, a Magyar Demokratikus Charta gyűlését szervezik meg, annak ellenére, hogy a kezdeményezés indokát az elmúlt két hónapban "fenyegetés, robbantás és egyéb merényletek kapcsán sem sikerült előállítani".

Mint elmondta, a Szilvásy György titokminiszter villája elleni támadás beleillik abba a sorba, ami mintegy két éve jellemzi Gyurcsány Ferenc kormányzását. Ez a terrorral, a szélsőségekkel és szélsőséges akciókkal való folyamatos fenyegetés - jegyezte meg.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány - mint mondta - a 2006-os országgyűlési választások előtt Szlovákiából várható terrorral fenyegetett, ezt követte a rendőrpalota megtámadása, majd a 2006-os őszi események, amikor a Fidesz nagygyűlését kellett elhalasztani terrorfenyegetés miatt. Kitért a szocialista és szabaddemokrata politikusok elleni Molotov-koktélos támadásokra, arra, hogy belőttek Hiller István miniszter lakásába, hogy fehér porokat kaptak szocialista képviselők és az MSZP-pártirodák előtt is történtek robbanások.

Lázár János szerint ezeknek az eseményeknek az egyetlen közös pontja, hogy a kormány által felügyelt és irányított rendőrség a mai napig egyik esetben sem tudja megmondani, ki állhat a merényletek mögött, kik lehettek az elkövetők.

Rejtélyes okoknál fogja mindezek az események akkor következnek be, amikor az MSZP nagyon nagy bajban van, népszavazások, választások alkalmával, vagy éppen gázáremelés idején - fogalmazott Lázár János.

Az idei melegfelvonuláson történt atrocitások után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök július 6-án jelentette be, hogy a szélsőségek, az indulatok, az intolerancia elleni jogos nemzeti önvédelmet kezdeményez, és a charta gyűlést hirdetett szeptember 6-ra.

A kormányszóvivő bejelentése szerint a Magyar Demokratikus Charta alakuló ülését - miniszterelnök által eredetileg megjelölt időpontban - szeptember 6-án tartják. A tervek szerint a demonstrációt szeptember 20-ára hívják össze.

Gyurcsány Ferenc a közelmúltban az MTI-nek nyilatkozva a Magyar Demokratikus Chartáról azt mondta: állampolgárként és nem miniszterelnökként vagy pártpolitikusként vesz részt benne.

2008. szeptember 6. (MTI)

A Magyar Demokratikus Charta felhívása – DOKUMENTUM

A társadalmi kirekesztés elleni fellépés jegyében megalakult a Magyar Demokratikus Charta szombaton Budapesten, a Művészetek Palotájában.

A rendezvényen jelen volt a Magyar Demokratikus Charta kezdeményezője Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP elnöke is, de nem szólalt fel. Az eseményen több mint százan vettek részt, néhány pártpolitikus kivételével, ismert értelmiségiek, közéleti szereplők.

A charta alakulásakor a következő felhívást tette közzé:

FELHÍVÁS

Magyarországon immár közel két évtizede demokrácia van. Mi, magyarok - történelmünkben először - szabadok vagyunk, a szabadság rendjében élünk. A magyar demokrácia azonban ingatag, szabadságunkat veszély fenyegeti. Mi, a Magyar Demokratikus Charta részesei azért jöttünk össze, hogy figyelmeztessünk erre a veszélyre, és kezdeményezzük az elhárítását.

Az elmúlt két évtizedben megtanultuk, hogy a demokráciához nem elég, a törvények rögzítik a választás, a vállalkozás, a véleménynyilvánítás szabadságát. A demokrácia csak akkor működőképes, ha a nemzeti politikai közösség minden tagja a közösség tagjaként fogadja el a többieket. Akkor, ha a nemzet dolgaiban másként gondolkodókat, más jövőképet követőket politikai vetélytársnak, nem pedig kiküszöbölendő ellenségnek tekinti. Csak ha verseny és partneri viszony érvényesül a sokaknak mintát adó politikai szférában, akkor számíthatunk arra, hogy a másik elfogadása életünk minden területén elterjed és uralkodóvá válik.

Az elmúlt években ennek ellenkezőjét tapasztaljuk: az antidemokratikus politikai erők újra meg újra magukkal azonosítják a nemzetet, és megtagadják politikai vetélytársaiktól a nemzeti ügy képviseletének legitim voltát, idegen érdekek követőiként állítva be őket. A kirekesztés járványként terjed a társadalomban, s egyes csoportok újra meg újra elvitatják a kisebbséghez tartozóktól, a másként gondolkodóktól, más nézetet vallóktól, más életmódot követőktől, más szenvedélyektől hódolóktól a jogot, hogy egyenrangú polgárokként a nemzeti közösség tagjai lehessenek. A mindennapi kirekesztést, rasszizmust és a terjedő erőszakos fellépést megtévedt polgártársaink szemében a politikai kirekesztés legitimálja.

Amit évek óta tapasztalunk, az a nemzeti közösség visszafordíthatatlan szétesésével fenyeget.

Akinek drága a magyarok szabadsága, aki híve a magyar demokráciának, annak szembe kell szegülnie ezzel a veszéllyel. Ennek jegyében újjá alakítjuk a Demokratikus Chartát. Figyelmeztetünk, tiltakozunk, szembeszegülünk, hogy együttes erővel megvédhessük a magyarok szabadságát, a fiatal magyar demokráciát.

Ádám Zoltán, Agárdi Péter, Ágoston Vilmos, Almási Miklós, Alpár Zsuzsa, Andor Mihály, Andrassew Iván, Angelusz Róbert, Antal László, Antos György, Arató András, Bacsó Péter, Bak Imre, Balassa Péter, Balázs Elemér, Bálint György, Balla Zsófia, Bán Mariann, Bán Zsófia, Bárándy Péter, Bárdos Judit, Báthori Csaba, Bauer Tamás, Békés Pál, Békesi László, Béki Gabriella, Berényi Ildikó, Bíró Kriszta, Bitó László, Bognár Róbert, Bojár Gábor, Bojtár Endre, Bolgár György, Boros László, Böjte József, Bródy János, Czeizel Endre, Csáki Judit, Csécsey Béla, Csehák Judit, Csengery Adrienne, Csillag György, Csorba László, Dalos György, Darvasi László, Deák Péter, Debreczeni József, Dés László, Deutsch Zsuzsa, Diósi Pál, Donáth Ferenc, Donáth László, Dornbach Alajos, Dragomán György, Eörsi Anna, Eörsi László, Erős Ferenc, Fábri Péter, Farkas Zoltán, Fehér László, Fencsik Flóra, Ferenczi Attila, Feuer Mária, Fischer Iván, Fleck Zoltán, Forgács Éva, Földs. Péter, Frőhlich Róbert, Furmann Imre, Gábor György, Gács Judit, Galambos Katalin, Gálvölgyi János, Garai László, Garas Dezső, Gáspár István, Gáspár Vilmos, Göbölyös N. László, Göczey Zsuzsa, Göllner András, Göncz Árpád, Görgey Gábor, Gréczy Zsolt, Gusztos István, Gyekiczki András, Györe Balázs, Győri Sándor, Gyurcsány Ferenc, Halász Tamás, Hámor Szilvia, Haraszty István Édeske, Hegedüs D. Géza, Hegyesiné Orsós Éva, Hell István, Heller Ágnes, Hernádi Miklós, Hoffmann Andrea, Horn Miklós, Horváth Ágnes, Horváth Aladár, Horváth Dávid, Huszár Tibor, Husztiné Péceli Rita, Inotai András, Iványi Gábor, Iványi György, Jánosi Ferenc, Jánosi Katalin, Kállai Ferenc, Kállai R. Gábor, Kálmán C. György, Kálmán László, Kamarás István, Kamondi Zoltán, Kapás Irén, Karafiáth Orsolya, Kardos Julianna, Kartal Zsuzsa, Kelemen János, Kende Péter, Kertész Ákos, Kertész Erzsébet, Kertész Péter, Klimó Ágnes, Klimó Károly, Knopp János, Koltai Róbert, Koltai Tamás, Komoróczy Géza, Kósáné Kovács Magda, Kovács Péter, Kovalovszky Márta, Kováts Kriszta, Kozák Gyula, Kőrössi P. József, Köteles György, Kulka János, Kun István, Ladányi János, Lánczos Veronika, Lángh Júlia, Lantos Péter, Laurenszky Ernő, Lázár András, Lendvay Kamilló, Lengyel Péter, Lévai Katalin, Litván Györgyné, Litván Katalin, Lugosi Győző, Lukáts Andor, Mák Ibolya, Malek Zsuzsanna, Marosán György, Márton László, Mayer István, Mécs Imre, Mélykuti Ilona, Méray Tibor, Mérei Anna, Mészáros Márta, Mihancsik Zsófia, Mizsei Béla, Mohácsi Viktória, Moldován Domokos, Molnár Adrienne, Molnár Éva, Molnár György, Molnár Kati, Molnár Piroska, Montágh Nelli, Moór Mariann, Moskovits Péter, Mundruczó Kornél, Müller Péter Sziámi, Nádasdy Ádám, Neményi Mária, Németh Pál, Németh Péter, Németh Zsolt, Novák Péter, Nyers Rezső, Orbán Júlia, Orbán Katalin, Ormos Mária, Orosz József, Orsós István, Ördögh Csilla, P. Szűcs Julianna, Pál László, Palánkai Tibor, Palya Bea, Papp Judit, Papp Oszkár, Parti Nagy Lajos, Pataki Ferenc, Péter Vladimir, Petőcz András, Pinczehelyi Sándor, Pogány Judit, Pók Attila, Pomogáts Béla, Poszler György, Rádai Eszter, Radnóti Sándor, Rainer M. János, Ranschburg Jenő, Réti Ervin, Ripp Zoltán, Roskó Gábor, Salamon András, Sándor Iván, Schiffer János, Selmeczi Tibor, Seregi László, Sinkó János, Simon Zsuzsa, Simonovits András, Somlai Péter, Somló Tamás, Somogyvári Mari, Soproni Anna, Surányi András, Sz. Bíró Zoltán, Szabó István, Szabó Lászlóné, Szabó T. Anna, Szalai Júlia, Szaloki Ágnes, Szász István, Szatmári Marianna, Szegedi László, Szekeres Gábor, Szekeres Varsa Vera, Szigeti Tamás, Szilágyi Anna, Szilágyi Péter, Szirányi János, Szűcs Katalin, Szűcs Miklós, Tábor Ádám, Takács Ferenc, Tamás Gáspár Miklós, Teleki László, Terebes Mária, Tétényi Pál, Till Attila, Tillmann J.A., Török András, Török Ferenc, Tverdota György, Ungvári Tamás, Ungváry Rudolf, Vágó István, Valachi Anna, Valki László, Vámos Tibor, Váradi András, Váradi Júlia, Vásárhelyi Júlia, Vásárhelyi Mária, Vekerdy Tamás, Vékony Sándor, Veress Mariann, Vígh Tamás, Virág Zsolt, Vitányi Iván, Vojnich Erzsébet, Volosin Hedvig, Weiler Árpád, Zachár Zsófia, Zalai István, Závada Pál, Zelki János, Zentai Ágnes.

2008. szeptember 6. (MTI)

A társadalmi kirekesztés elleni fellépés jegyében megalakult a Magyar Demokratikus Charta szombaton Budapesten, a Művészetek Palotájában.

A felhívás szerint a kirekesztés járványként terjed a társadalomban, egyes csoportok újra és újra elvitatják a kisebbségekhez tartozóktól, a másként gondolkodóktól a jogot, hogy egyenrangú polgárokként a nemzeti közösség tagjai lehessenek - olvasható a felhívásban. A rendezvényen jelen volt a Magyar Demokratikus Charta kezdeményezője Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP elnöke is, de nem szólalt fel.

Az eseményen több mint százan vettek részt, néhány pártpolitikus kivételével, ismert értelmiségiek, közéleti szereplők. Így például ott volt Somló Tamás zenész, Valki László nemzetközi jogász, Bodor Pál újságíró, Deák Péter biztonságpolitikai szakértő, Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke.

A charta első nagyobb rendezvénye szeptember 20-án lesz - közölte az egyik szervező, Vitányi Iván szocialista politikus, szociológus az MTI-vel.

Hozzátette: háromszázan jelezték, hogy csatlakoznának a chartához, de még nem mindenki írta alá a dokumentumot.

Vitányi Iván a rendezvényen felszólalva azt mondta, a veszély tényleg nagyobb, mint az elmúlt 18 évben bármikor, a radikális szélsőjobb katonai egyenruhában masírozik, egyre több a fegyveres, bombás atrocitás, minden másság kirekesztése, és bőven akadnak a legális jobboldalról is, akik tűrik, bátorítják, támogatják ezt a folyamatot.

Hozzátette: nem pusztán megújítják a Demokratikus Chartát. Mint mondta, sokban hasonló, de mégis más a helyzet a Demokratikus Chartához képest, mert az ország azóta sok mindenben előrelépett, de a fenyegetés azóta még nagyobb és azt is fenyegeti, amit eddig elértek.

A Demokratikus Chartát aláíró közéleti személyiségek annak idején, 1991-ben, amiatt fejezték ki aggodalmukat, hogy akadozik az országban a demokratikus átalakulás.

Vitányi Iván most mindenkit összefogásra szólított fel, aki nem tartozik a szélsőségesekhez.

A politikus felszólalása után több jelenlévő is elmondta, miért írta alá a chartát.

Mizsei Béla volt kisgazda képviselő szerint "a Magyar Gárda akciói termékeny talajra találtak Magyarországon, mert bizony nagyon sokan viszolyognak a cigányságtól magatartásuk miatt".

Szerinte a megoldás az, hogy a romákat "ki kell művelni". Mizsei Béla arra kérte a cigányság vezetőit, hogy "kicsit regulázzák meg őket, talán akkor változtatnak magatartásukon".

Erre válaszolva Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke felszólalása elején közölte: "a felhívásra megregulázom magam, és rendkívül visszafogott leszek a magyar politikusokkal és értelmiségiekkel szemben".

Szerinte a magyarországi romák a II. világháborús népirtás utáni történetük legdrámaibb korszakát élik: elsősorban a vidéken élő cigányságot rasszista erőszak fenyegeti.

Horváth Aladár szerint a politikusoknak egyszerre és együtt kell kiállniuk az uszítással szemben és elutasítaniuk azt.

Ungváry Rudolf történész elmondta, mára olyan demokrácia alakult ki, ahol együtt kell élni nyílt antiszemitákkal, akik magukat nem vallják antiszemitáknak, és nyílt nyilasokkal, akik magukat nem vallják nyilasoknak.

A magyar politikai élet a velejéig hazuggá vált - vélekedett. A felhívást többek között aláírta, de nem volt jelen a rendezvényen Göncz Árpád volt köztársasági elnök, Béki Gabriella, az SZDSZ országgyűlési képviselője, Heller Ágnes filozófus, Karafiáth Orsolya költő, Iványi Gábor metodista lelkész, Mundruczó Kornél filmrendező.

Az aláírók közül jelen volt többek között Nagy Imre mártír miniszterelnök két unokája, Jánosi Katalin és Jánosi Ferenc, Moór Mariann színésznő, Lévai Katalin szocialista európai parlamenti képviselő, Donáth László evangélikus lelkész, az MSZP országgyűlési képviselője, Bauer Tamás közgazdász, volt szabad demokrata parlamenti képviselő.

A helyszínen írta alá a dokumentumot többek között Eörsi Mátyás, az SZDSZ országgyűlési képviselője, aki újságíróknak azt mondta, 1990-ben azt remélte, hogy az átalakulás mentálisan is sokkal gyorsabb lesz, de ma azt látja, hogy nagyon régről velünk élő gyűlölködések jelentek meg a közéletben. Szeretném, hogy ez kisebb legyen - fűzte hozzá.

A politikus közölte, az SZDSZ támogatja ezt a mozgalmat, de azt nem helyesli, hogy pártok vegyenek részt benne, ezért az SZDSZ pártként nem vesz rész benne.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a július elejei melegfelvonulás másnapján a szélsőségek, az indulatok, az intolerancia elleni jogos nemzeti önvédelmet kezdeményezett Magyar Charta néven. Eredetileg szeptember 6-ára gyűlést terveztek, később azonban a kormányszóvivő jelezte, aznap alakul meg a Magyar Demokratikus Charta. A demonstráció csak ezt követően, szeptember 20-án lesz.

A Fidesz már a miniszterelnök júliusi bejelentése után jelezte, nem vesz részt a gyűlésen, az SZDSZ pedig azt közölte, csak akkor lesz jelen, ha az esemény nem lesz pártrendezvény.

2008. szeptember 6. (MTI-OS)

Fratanolo János levele Gyurcsány Ferenchez

Feladó: Fratanolo János Magyarországi Munkáspárt 2006 elnöke E-mail: fratanolofreemail [dot] hu

T. Cím: Gyurcsány Ferenc Úr, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke

Tisztelt Miniszterelnök Úr

A Magyarországi Munkáspárt 2006 tagsága és vezetése nevében üdvözöljük az Ön kezdeményezését, amelyben azt kéri a magyar közvéleménytől, hogy a már-már fasiszta szélsőjobb ellen szervezetten lépjen fel Üdvözöljük, és támogatjuk a Magyar Charta megalakítására tett javaslatát, s egyben jelezzük, hogy a Magyarországi Munkáspárt 2006 teljes tagsága részt kíván venni a Magyar Charta munkájában. Állítsuk meg együtt a szélsőjobboldali, nacionalista, fasiszta rombolást, mondjunk együtt nemet a megkülönböztetés, a kirekesztés minden formájára Pécs,

2008. július 7.

Kiadó: Magyarországi Munkáspárt 2006

2008. szeptember 7. (MTI-OS)

Az úgynevezett Magyar Demokratikus Charta Gyurcsány Ferenc liberális pajzsa. Elődjének, a Demokratikus Chartának nagy része volt abban, hogy Magyarország neoliberális zsákutcába került. A most alakuló mozgalomnak az a szerep jutott, hogy utóvédharcot folytasson a bukott miniszterelnök kártékony tevékenysége védelmében. A charta életre hívásának ürügye az intolerancia elleni jogos nemzeti önvédelemre szólító buzdítás volt. Holott az állampolgárok ma leginkább saját kormányuk abszurd intézkedései miatt szorulnak ön- és ellenzéki védelemre. Hazánkban a demokráciát éppen a Gyurcsány-korszak szellemisége veszélyezteti. Terjed a korrupció, elherdálják a közvagyont, az érdem helyére a kapcsolat lép, politikai nyomást gyakorolnak a rendőrségre, miközben szabadon garázdálkodnak a lincselők. A chartaalapító elvbarátok azonban nem ettől féltik a demokráciát, hanem fantomokkal riogatnak és azt a politikai erőt igyekeznek befeketíteni, amelyik már bizonyította, hogy képes igazságos és rendezett világot teremteni Magyarországon.

Harrach Péter a KDNP alelnöke

Kiadó: Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP)

2008. szeptember 15. (MTI-OS)

A Raoul Wallenberg Egyesület – amely immár 20 éve tevékenykedik Magyarországon – számos esetben és különböző formákban lépett fel a társadalomban jelentkező - és sajnos napjainkban erősödő – intoleráns jelenségekkel kapcsolatban. Az előzőek alapján nyilvánvaló, hogy támogatunk mindenfajta olyan kezdeményezést, törekvést és összefogást, amely fellép a különbözőség tiszteletéért, a diszkrimináció-mentességért és a tolerancia erősítéséért. A Magyar Demokratikus Charta felhívása is hasonló célokat fogalmaz meg, ezért az abban foglaltakat támogatandónak tartjuk.

Az Egyesület Alapszabálya alapján tagjaink önálló kezdeményezési jogosultsággal rendelkeznek, ezért azt javasoljuk, hogy – figyelembe véve az összefogás kezdeményezőit, aláíróit, valamint a felhívásban foglaltakat – önállóan alakítsák ki álláspontjukat a csatlakozásuk vonatkozásában. A fentieken túl a Raoul Wallenberg Egyesület csatlakozik ahhoz a civil szervezeti összefogáshoz, amelyet az "Összefogás az erőszak ellen mozgalom" kezdeményezett. A kezdeményezők 2008. október 4-ére – Gandhi születésnapjára – utcára hívják az egyetértő és tiltakozó szervezetek tagjait és képviselőit, hogy közösen lépjenek fel és tiltakozzanak az erőszak elterjedése ellen. Javasoljuk, hogy tagjaink minél szélesebb körben vegyenek részt a fenti tiltakozáson.

Budapest, 2008. szeptember 12.

Raoul Wallenberg Egyesület Elnöksége

Kiadó: Raoul Wallenberg Egyesület

2008. szeptember 19. (MTI)

A Szabadság Kör arra vár választ az igazságügyi és rendészeti minisztertől, hogy a Magyar Demokratikus Charta szombati demonstrációjának biztosításában részt vesz-e az In-Kal Security - erről Gulyás Gergely, a szervezet szóvivője beszélt az MTI-nek pénteken.

A fideszes politikusokat és jobboldal értelmiségieket tömörítő Szabadság Kör szóvivője emlékeztetett arra, hogy még augusztusban a szervezet képviseletében Balog Zoltán, az emberi jogi bizottság fideszes elnöke öt kérdésből álló nyílt levelet adott át Draskovics Tibor szakminiszternek, amelyben többek között arról érdeklődött, hogy 2006. szeptember 17-ét követően a rendőrség a nemzeti ünnepeken, vagy más alkalmakkor a rendfenntartás, vagy az állami vezetők védelmének ellátása során igénybe vette-e magáncég segítségét. A levélben azt is kérték, hogy az In-kal Security-ről külön is nyilatkozzon a minisztérium, mert sajtóinformációk szerint a cég többször is ellátott olyan feladatot, amelyen jogszerűen nem tehetett volna, például az In-kal Security emberei a rendezvényeken igazoltatták a résztvevőket.

Gulyás Gergely szerint a miniszter azóta sem válaszolt a kérdésekre, pedig a törvény szerint erre 15 napon belül köteles lett volna.

Hozzátette: az ügynek most aktualitást ad a Magyar Demokratikus Charta szombati demonstrációja, a Szabadság Kör feltételezése szerint ugyanis jó esély van arra, hogy a kormány a rendezvény biztosítására nem kizárólag a rendőrséget, hanem magáncéget is felhasznál.

Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter még augusztusban a Szabadság Kör felvetéseire reagálva azt mondta: szerinte "általánosak" a társaság kérdései, ezért várhatóan Balog Zoltán majd kap egy listát "6.826 olyan cégről, aki számlázott a rendőrségnek", a legkülönbözőbb szolgáltatások igénybevétele miatt.

2008. szeptember 19. (MTI)

A Fidesz arra kéri Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, Szilvásy Györgyöt, a titkosszolgálatokat felügyelő minisztert és Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti minisztert, hagyják abba a hisztériakeltést, és ne veszélyeztessék az emberek hétvégéjét - mondta Lázár János, a Fidesz országgyűlési képviselője pénteken, Budapesten.

A Fidesz arra kéri a kormányfőt és politikustársait hogy "a mesterséges hisztériakeltést hagyják abba, szombaton ne szervezzenek egyszerre két rendezvényt. Ne szervezzék a Gyurcsány-chartát és a szélsőséges szervezetek tiltakozását. Döntsék el, hogy melyiket szervezik" - fogalmazott az Országgyűlés rendészeti bizottságának fideszes elnöke sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a Fidesz felszólítja a kormányt, hogy ne veszélyeztesse azoknak az embereknek a hétvégéjét, akik elítélik a Magyar Gárdát, de nem érdekli őket a "Gyurcsány Gárda". Mint ismert, szombatra a miniszterelnök által kezdeményezett Magyar Demokratikus Charta, továbbá több cigányszervezet, illetve radikális jobboldali tömörülés hirdetett demonstrációt.

Lázár János szerint "a kormány, illetve a kormányzati szervezetek számos követ mozgatnak meg", hogy hiszterizálják a hétvége előtt a közvéleményt. Mint mondta, az utóbbi napok eseményei kellő bizonyítékként szolgáltak arra, hogy ebben a folyamatban a Nemzetbiztonsági Hivatal, a polgári titkosszolgálat "elég sajátos szerepet kapott". A Fidesz szerint az NBH az utóbbi időszakban "politikai megrendeléseket teljesít", amiből egyrészt az következik, hogy a titkosszolgálat törvényeket sért, másrészt pedig, hogy azok, akik a titkosszolgálatot a hatalom birtokában erre utasítják, "politikai banditizmust" követnek el.

Lázár János utalt Nyakó István Erdélyben elmondott szavaira, amelyek szerint - mint idézte - "ha szavazásra akarjuk bírni az embereket, ellenséget kell keresni, ha nincs, akkor démonizáljunk valakit, mert ma már csak ettől mennek el az emberek voksolni".

Ez összecseng a "Gyurcsány-charta vagy, akinek jobban tetszik, Gyurcsány Gárda" szombati tiltakozásával - jegyezte meg.

A Fidesz szerint Gyurcsány Ferenc, Szilvásy György és Draskovics Tibor érdeke az, hogy az emberek mindkét hétvégi rendezvényre odamenjenek és mindaz megtörténjen, ami a melegfelvonuláson megtörtént - vélekedett a politikus.

Lázár János közölte: ha a Fidesz felhatalmazást kap az ország irányítására, akkor kivizsgálja azokat az eseményeket, amelyeket 2006 tavasza óta a rendőrség nem vizsgált ki.

Emlékeztetett: 2006 tavasza óta fenyegetik az országot különféle terrortámadásokkal, történtek is ilyen jellegű események, támadások voltak miniszter lakása ellen, és országgyűlési képviselők ellen. Ám - mint mondta - mind a mai napig nem lehet tudni semmit az elkövetőkről, de még arról sem, hogy hol tart a nyomozás. Ezért meg kell vizsgálni, hogy a rendőrség a törvényesség betartásával mit tett, vagy mit nem tett - tette hozzá.

Mint mondta, a titkosszolgálatok politikai ellenőrzését is meg kell vizsgálni, azt, hogy milyen utasítást adtak a szolgálatok számára a politikai vezetők, a szolgálatok mennyiben szolgálták ki a politikai megrendeléseket, betartották-e a rájuk vonatkozó törvényeket, betartották-e az alkotmányosságot.

2008. szeptember 19. (MTI)

Határozatképtelenség miatt meghiúsult a fővárosi önkormányzat városképvédelmi bizottságának pénteki rendkívüli ülése, amelyen a Magyar Demokratikus Charta szombati rendezvényéhez kért közterület-foglalási engedélyéről tárgyaltak volna. Az ülésen a 11 fős testületnek, a fideszes elnökön kívül, csak két szocialista tagja jelent meg.

Ughy Attila (Fidesz) bizottsági elnök és Horváth Gyula (MSZP) alelnök egyaránt úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy erre az ülésre nem is volt szükség, politikai rendezvényről lévén szó. Az elnök szerint "ez egy olyan tüntetés, amihez semmi köze nincs a városnak, csak nem meri a rendőrség bevállalni sohasem. Ugyanaz van, mint a melegfesztiválnál, nem meri felvállalni a hatóság azt, hogy egy ilyen provokatív demonstrációt engedélyez úgy, hogy nem a város adja ki hozzá a közterület-használati engedélyt". A rendőrség áthárítja feladatát a fővárosra - tette hozzá.

A fideszes politikus utalva arra, hogy a sok demonstráció miatt a belvárosi önkormányzat már tiltakozott, megjegyezte, hogy a politikai-, illetve a tömegrendezvényeket az amúgy is túlterhelt Belváros helyett a Népligetben kellene megtartani. Ide tömegközlekedéssel könnyen el lehet jutni, nem véletlenül voltak itt régen a nagy baloldali majálisok - fűzte hozzá.

Horváth Gyula alelnök, aki egy politikustársával megjelent a meghiúsult ülésen, az MTI-nek elmondta, hogy osztja a bizottság elnökének álláspontját abban, hogy ez egy politikai rendezvény, amihez nincs szükség az önkormányzat közterület-foglalási engedélyére.

A szocialista politikus közölte, hogy a chartarendezvény szervezői a rendőrségtől úgy értesültek, hogy az esemény biztosításához a hatóságnak szüksége van az önkormányzat tulajdonosi engedélyére. Horváth Gyula, megerősítve fideszes politikustársa álláspontját, leszögezte, hogy "erre az engedélyre egyáltalán nincs szükség". Hozzátette, valami kommunikációs zavar lehet, mivel "a rendőrség valamit egészen másként tud, mint ahogy tudnia kéne". Nem először, tévesen értelmezi a jogszabályt a rendőrség - fűzte hozzá az alelnök. A politikai és tömegrendezvények Népligetbe telepítését Horváth Gyula politikustársa egyéni véleményének tekinti csupán.

2008. szeptember 20. (MTI)

A magyarok egymásnak nem ellenfelei, hanem bajtársai, testvérei; magyar nem háborúzhat magyarral - mondta a miniszterelnök a Magyar Demokratikus Charta szombati rendezvényén a budapesti Kossuth téren. A főpolgármester pedig a mintegy ötezer résztvevő előtt úgy fogalmazott: "Azért gyűltünk itt össze, hogy kinyilvánítsuk, nem félünk".

A demonstrálók, akik közül többen vidékről, különbusszal érkeztek a fővárosba, a Clark Ádám téren és a Roosevelt téren gyülekeztek, onnan vonultak át a Kossuth térre. A menet előtt fiatalok egy traszparenst tartottak, amelyen az volt olvasható: "A köztársaságért, a demokráciáért, a szabadságért".

A résztvevők többsége kék színű, Magyar Demokratikus Charta 2008 feliratú matricát viselt a ruháján. Sokan nemzetiszínű lobogót, illetve MSZP feliratú zászlót tartottak a kezükben.

A Kossuth térre mintegy ezerötszázan érkeztek a romaszervezetek nem sokkal korábban véget ért demonstrációjáról is. A térre kordonokon keresztül lehetett bemenni, a rendőrök szúrópróbaszerűen ellenőrzték az érkezőket.

A Parlament előtt felállított színpadon, a beszédek előtt egy piros-fehér-zöld esernyőt nyitottak ki a "barna eső" elleni védekezésül a Demokratikus Charta hajdani alapítói: Konrád György író, Farkasházy Tivadar humorista, újságíró és Vitányi Iván szocialista politikus. Konrád György később azt mondta: "azért nyitottuk ki az esernyőnket, hogy félresöpörhessük a vad, embertelen ideológiákat".

Vitányi Iván arról beszélt, hogy 1993 szeptemberében a charta tagjai ugyanúgy álltak a Kossuth téren, mint most, két okból: valami ellen és valamiért. Azt mondta: nem hagyják, hogy az utcát a szélsőjobboldal "gátlástalan, agresszív politikai színtérré" züllessze. Emellett céljuk a demokrácia és a társadalom felemelkedése.

Hozzátette, a szociális demokratáknak, a liberális demokratáknak és a nemzeti konzervatív demokratáknak nem csak arról kell vitatkozniuk, miben különböznek, hanem azt is fel kell mutatniuk, amiben egyetértenek.

Demszky Gábor főpolgármester felidézte, hogy az elmúlt két évben milyen típusú szélsőjobboldali fenyegetések történtek az országban.

Kitért arra is: vannak olyan politikusok, akik szóban elítélik az utcai erőszakot, "áhítatosan rácsodálkoznak" a nyílt rasszizmusra, de például az önkormányzatokban koalíciót kötnek a szélsőjobboldali párttal, a Jobbikkal.

Úgy fogalmazott: a legfontosabb feladatunk embernek maradni, amikor mások magasra emelik a gyűlölet zászlóját.

Iványi Gábor lelkész azt mondta: a demokrata fél, félti az alig nagykorú, 19 éves magyar demokráciát. A Wesley János Lelkészképző Főiskola vezetője közölte: szégyelljük, hogy nem tudtuk integrálni a cigányságot, és azt, hogy csöndes össztársadalmi egyetértés látszik kibontakozni arról, velük szemben bármi megengedett.

Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke arról beszélt: ha a bal- és a jobboldali demokraták összefognak és felemelik szavukat, akkor a szélsőségeknek semmi esélyük nem lesz.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a rendezvényt záró beszédében azt kérte a résztvevőktől, vigyék el az üzenetet, hogy létezik egy olyan Magyarország, amelyben megértés és béke honol, és ebben az országban mindenkire szükség van. Mi egy nyugodt, békés országot akarunk, ahol mindenki az lehet, ami akar. Ebben, a legszentebben közösek vagyunk magyarok, demokraták - mondta.

A chartának olyan íratlan normának kell lennie, amelynek szellemét minden magyar demokrata elfogadja - tette hozzá a kormányfő, hangsúlyozva, hogy a kirekesztés, a gyűlöletkeltés az egész országnak árt.

A demonstráción megjelent a kormány több tagja - köztük Bajnai Gordon, Draskovics Tibor, Hiller István, Veres János -, Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője, Hagyó Miklós és Horváth Csaba főpolgármester-helyettes és Teleki László, romaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott. Részt vett a rendezvényen több közéleti személyiség is.

A Magyar Demokratikus Charta rendezvénye délután 6 óra előtt ért véget. A hazafelé induló résztvevőket radikálisok támadták meg a Szabadság tér környékén.

2008. szeptember 24. (MTI-OS)

A Magyar Demokratikus Charta szervezői köszönetet mondanak mindazoknak, akik jelenlétükkel, erkölcsi támogatásukkal sikerre vitték a mozgalom szeptember 20-ai rendezvényét.

A résztvevők ezen a büszke és derűs eseményen kiálltak az emberi jogok mellett, és megerősítették, hogy harcolni fognak a szélsőjobboldali eszmék és mindenféle kirekesztés ellen. Hitet tettek amellett is, hogy nem fogadják el: mások mondják meg, ki az igazi hazafi, ki a magyar. Szabad magyarok ezrei vonultak fel a Clark Ádám tértől a Kossuth térig, és sok ezren e-mailben és levélben biztosították támogatásukról a Chartát. Bebizonyosodott, hogy a mozgalomnak van létjogosultsága, mindenki otthonra talál benne, aki félelem nélkül akar élni, akinek fontos a demokrácia, a szabadság és a köztársaság eszménye.

A rendezvény békésen indult és úgy is zárult. A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben egyetlen részvevőt sem ért atrocitás a Budapest nyugalmát ismét feldúló szélsőjobboldali csőcselék részéről. Mire ők a Belvárosba érkeztek, a Charta támogatói már elhagyták a Kossuth teret és környékét.

A Magyar Demokratikus Charta a jövőben is a közélet aktív formálója kíván lenni. Minden olyan esetben hallatni fogja a hangját, amikor támadás éri a rendszerváltozással kivívott demokratikus intézményrendszert, az emberi jogokat.

A Charta szóvivői: Bauer Tamás, Fleck Zoltán, Vásárhelyi Mária és Vitányi Iván

2008. október 14. (MTI)

A Magyar Demokratikus Charta szóvivői elfogadhatatlannak tartják Lezsák Sándornak, az Országgyűlés fideszes alelnökének és Balog Zoltánnak, az emberjogi bizottság fideszes elnökének Prohászka Ottokár, római katolikus püspök lakiteleki szobrának avatásán mondott szavait, ezért felszólítják a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportját, hogy hívja vissza tisztségéből a két politikust - tudatták közleményben kedden az MTI-vel.

Lezsák Sándor azért méltatta Prohászka Ottokárt, mert "szót emelt a kozmopolita-parazita réteg visszaszorításáért, a magyarság felemelkedéséért". Balog Zoltán pedig ezt azzal folytatta, hogy "ha hagyjuk, hogy elvegyék tőlünk magyarságunk fundamentumát képező keresztény hitünket, akkor csak biológiai létünkben maradunk meg" - áll a közleményben.

Bauer Tamás, Fleck Zoltán, Vásárhelyi Mária és Vitányi Iván szerint ha az Országgyűlés tisztségviselői így beszélnek, az azt jelenti, hogy Magyarországon szalonképes a politikai antiszemitizmus.

Prohászka Ottokár bronzból készült mellszobrát múlt hét pénteken, a katolikus püspök születésének 150. évfordulóján avatták fel a Lakiteleki Népfőiskola keresztény panteonjában.